©2014 by KiwiLife
Adatvédelem: a blogban megjelenő tartalomra (írások, fotók, stb.) a szerzői jogról szóló 2016. évi XCIII. törvény vonatkozik. Kérem, hogy az oldal tartalmából származó átírás nélküli szöveg, szövegrészlet és fotó közlése az oldalra való egyértelmű hivatkozással vagy linkkel történjen! Köszönöm.

Search

The Pigskin Sport

Ha USA, akkor pufók hamburgerzabálók, ha angolok, akkor lófejűség, ha franciák, akkor csiga, ha Ausztrália, akkor naaagy pókok és kígyók, ha pedig Új-Zélandról akarunk beszélni egy-két szóban, akkor “deszépország” és rögbi. De mi is az a rögbi?… kérdeztem anno, mikor felmerült az ideköltözés ötlete. Hát ez egy tojáslabdás, kevésbé durva amerikai focihoz hasonlatos valami, amit én holt ziher, hogy sosem fogok nézni – gondoltam ezt elsőre. Aztán idejöttem, és megváltozott a véleményem. Rájöttem, hogy cuki kerekseggű formás fazonokat nézni, ahogy harcolnak a labdáért, érezni a tesztoszteron illatot, és meccsek után körözni a VIP kijáratnál, hátha elkérik a számom, hát, vegül meghozta a kedvem a játékhoz. Azt nem mondanám, hogy minden meccset és bajnokságot élőben követek és utazok a csapatokkal mindenfele, de ha van időm, leülök a tévé elé vagy kimegyek élőben szurkolni a kedvenceknek.

Árulkodtam már arról, hogy randiztam párszor egy rögbijátékossal, mégpedig az aucklandi Blues csapatából. Azóta is mindig a Venus együttes Kockahas című száma jut eszembe….

Na ugorjunk egyet és elégítsük ki a férfi olvasók igényeit is és mesélek egy picit arról, miből lett ez a rögbi cserebogár.

(haka a kezdetek kezdetén)


Azt tisztázni kell a legelején, hogy a “sport” itt egészen mást jelent, mint odahaza. Mindenkinek van kedvenc csapata, de ezért nem verik rommá egymást a drukkerek (nah jó csak néha), a mérkőzések napján nem randalíroznak a fiatalok és amortizálják le a buszmegállókat. A sport itt egységet alkot, az embereket közelebb hozza egymáshoz, jókedvű és családi eseménynek számít minden egyes sportesemény. A férfiak gyerekekkel, a srácok barátnőikkel vonulnak fel a kedvenc csapatuk mérkőzésein, jókat esznek, beszélgetnek, iszogatnak, majd hazamennek. A kávézók előtt épp a reggeli nedűjüket váró helyiek jókat beszélgetnek ismeretlenül is (ami amúgy hétköznapi szokás is), hogy megvitassák a legjobb dobásokat, rúgásokat, bírói tévedéseket és hatalmas győzelmeket. Úgyhogy az ilyen időszakokban, ha naprakészek vagyunk, könnyen szerezhetünk barátokat és bónusz ingyen sütiket a kávé mellé.

(All Blacks anno a huszadik század elején a dél-afrikai válogatott, a Springboks ellen)

Történelem

Éppen csak egy évvel korábban, amikor a kiwi nők elsőként a világon szavazati jogot kaptak itt Zééországban (1893-ban), megalakult a NZR (New Zealand Rugby / New Zealand Rugby Union / New Zealand Rugby Football Union). A rögbi őshazája Anglia – ezt szerintem nagyjából mindenki jól tippelte volna-, ahol az 1820-as években William Webb Ellis, Rugby város iskolajanak egyik tanulója focizás közben viccből felkapta a labdát, az ellenfél kapujáig futott vele, földhöz vágta, majd felkiáltott “Góól”. Volt ebből viccelődés, nevetgélés, majd miért ne alapon, elindult a rögbi a világhírnév felé.

1845-ben felgyorsult a rögbi hivatalossá válása. Ekkor választották külön a rugby football és football szabályait. 1871-ben megalakult az első Rugby Football Union (Anglia, Új-Zéland, Dél-Afrika és az ausztráliai Új-Dél-Wales tartozott bele). Ebben az évben játszották az első nemzetközi rögbi mérkőzést, melyen Anglia mérkőzött Skócia ellen.

Rengeteg verzió található a rögbi történetéről a neten, de számomra a legkedvesebb és leghihetőbb talán, hogy már a spártaiak is kedvelték ezt a birkózós focit. Formás, bronzbőrű, izmos testű fiatal férfiak, ahogy harcolnak egymással, a labdáért….. ott lettem volna na. Annak ellenére, hogy köztudottan a spártai férfiaknál úgymond “kötelező” volt a homoszexualitás, viszont a nőknek hatalmas szabadságuk volt, és úgy tartották, hogy sokkal nagyobb a szexuális étvágyuk, mint a férfiaké, ezért nekik szinte bármit lehetett – persze ezért bünti is járt nekik….. no elkalandoztam picit, térjünk vissza a rögbihez.

Magyarországon először 1875-ben az angol nagykövetség dolgozói játszottak rögbit a Szabadság téren.

1900-ban lett a rögbi olimpiai sportág. Párizsban játszották, francia, német és UK csapatok között. Az aranyérmet végül Franciaország szerezte meg, UK és Németország a második helyen végzett. Ez az év azért is jelentős, mert ekkor szerezte első aranyérmét fekete bőrű sportoló az olimpiák történetében. (ugye a 2. olimpiai játékokról beszélünk, az úriember neve Constantin Henriquez, francia rögbiválogatott) Túl hosszú olimpiai történelme nincs a rögbinek, négy olimpián volt jelen, 1900, 1908, 1920 és 1924. A Rugby Sevens viszont 2016-ban felkerült az olimpiai játékok közé, ekkor már női csapatok is versenyeztek.

A második világháború után a foci a munkásvárosokban a rögbi pedig a diákvárosokban terjedt tovább. Sajnos ekkor az angol vaskalaposság hosszú időre megakasztották a sportágat. A szabályok szerint nem lehetett cserélni (csak sérülés esetén), csak öt perc volt a szünet (és akkor is a pályán kellett maradni), nem rendeztek világbajnokságot és teljesen tiltva volt a hivatásos rögbi sport. Ezek a szabályok az 1980-as évekig érvényesek voltak. 

A játék

A játék lényege egyébként, hogy a tojás alakú labdát bevigyék az ellenfél alapvonala mögé, illetve ha a labda már odakerült, akkor azt kezével vagy mellével a földhöz érintse a játékos, illetve a labdát elrúgva a kapufák között és a keresztléc felett továbbítsa a célvonal mögé.

A csapatokon belül az erősebb testalkatú tolongásjátékosok (forwards) alkotják az első csapatrészt, a tolongást (scrum), míg a gyorsabb, mozgékonyabb játékosok (backs) a hátsó részt, a háromnegyedet (three quarter). A két csapatrészt az irányító játékos (fly-half) hangolja össze.

A „unios” rögbit 2 x 15 fő játssza. A játékidő 2 × 40 perc. A labdát csak hátrafelé passzoljuk. A szabályok szerint a labdás játékost kell megfogni, ezzel megakadályozva a pontszerzést. Van les szabály és szigorú büntetés jár ütésért, gáncsolásért.

Pálya mérete: 60 x 120 méter. Érdekessége, hogy a kapu mögötti terület (10 méter) is a játéktér része. Ide kell a labdával befutni, és ott letenni: ezt hívják „cél”-nak (5 pont). Kapu: “H” formájú kapu. Csak a felső részén átrúgott labda ér pontot (2, ill. 3 pont). Mérete: “H” keretléc magassága 3 méter. Függőleges kapuk egymástól 5,6 méterre vannak. Magassága minimum 10 méter.

Nade nem szeretném hosszúra nyújtani a szabályok ecsetelését, itt mindent megtaláltok:

http://www.nzrugby.co.nz/

http://www.nzru.co.nz/about-us/history

A “klasszik” pálya

Az ausztrál pálya

További érdekességek:

az a sportesemény, aminek vezetéséhez először használtak sípot a világon, egy új-zélandi rögbi mérkőzés volt, amelyet William Atac vezetett 1884-bena rögbit az angolszász iskolákban pedagógiai célzattal jászatják a gyerekekkel, mert kemény, férfias és a bajtársiasság szelleme hatja át. A szabályok szerint ugyanis csak hátrafelé szabad passzolni, így a csapattársak egymásrautaltsága minden más sportnál erősebb2008-ban a a legmagasabb sportolói kitüntetésnek számító Laureus-díjat, a „sportolói Oscart” a csapatok közül a dél-afrikai rögbi-válogatott kapta meg (ez is bizonyítja a sportág népszerűségét – a dél-afrikai rögbi-válogatott az előző évi világbajnokságon szerzett aranyérmével érdemelte ki a kitüntető címet)az első alkalommal, amikor egy nemzeti himnuszt énekeltek a játék előtt, a rögbi volt

Végezetül, íme a kedvenc rögbi játékosom … olyan szép, ugye?

7 views