©2014 by KiwiLife
Adatvédelem: a blogban megjelenő tartalomra (írások, fotók, stb.) a szerzői jogról szóló 2016. évi XCIII. törvény vonatkozik. Kérem, hogy az oldal tartalmából származó átírás nélküli szöveg, szövegrészlet és fotó közlése az oldalra való egyértelmű hivatkozással vagy linkkel történjen! Köszönöm.

Search

The Flying Observatory

Christchurch sok szempontból ideális választás volt nekem. A visszatérő olvasók már tudják, hogy imádom az országot, szeretek mindenfele császkálni és a kocsi hátsó ülésén mindig ott lapul a fényképezőgépem. Jelenleg Yaldhurst a bázis, nagyjából 4 perc vezetés a reptér innen. A repülést annyira nem komázom, de az asztrofotózás egyre inkább a kedvencem. A telefonom található egy Sky nevű mappa, amiben van például ISS (Nemzetközi Űrállomás) detektor, amivel követhetem a felettünk átvonuló űrállomást (fotózom is gyakran a srácokat, ahogy elsuhannak odafent), valamint mindenféle egyéb csillagkép felismerő és Aurora Australis (sarki fény) helyzetjelentő applikációk is megtalálhatóak benne. Node a lényeg, parkol itt a reptéren egy repülőgép, mégpedig a SOFIA, ami egy repülő obszervatórium. No, egyik nap gondoltam egyet és jól szemügyre vettem.

SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy), a világ legnagyobb repülő obszervatóriuma. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy van még élet rajtunk kívül valahol, odafent, akik ennél sokkal fejlettebb szerkezettel vizsgálnak bennünket.

A gép egy Boeing 747SP (N747NA), amit egy 2,5 méter átmérőjű teleszkóppal szereltek fel, amely az infravörös tartományban érkező jeleket tudja fogni. A szakemberek ezzel pásztázzák a világűrt, miközben a repülő 11-14 km-es magasságban repül. Ez az utazómagasság azt jelenti, hogy a páratartalom 99 százaléka felett repülnek, így lehetővé válik a megfigyelés. A repülő sokkal nagyobb teljesítményű eszközt képes magával vinni, mint amikkel az űrteleszkópokat ellátják, itt ugyanis nem kell a felesleges súly miatt aggódni, és a gépeket sem napenergiával üzemeltetik.

A bazi nagy NASA logó ne tévesszen meg senkit sem, SOFIA nem teljesen amerikai projekt, mert kb. 20%-nyi részben a németek is képviseltetik magukat a DLR által (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt / Német Légi és Űrrepülési Központ).

A gép körülbelül 14 méterrel rövidebb, mint az átlagos 747-esek, így sokkal könnyebb, ezért nagyobb távolságokat képes repülni. Erre szükség is van, egy-egy megfigyelő repülés kb. 10-12 órán át tart.

Az éjszakai repülések során a SOFIA a naprendszeren belüli és túli infravörös hullámhosszon gyűjt adatokat, amiket a tudósok felhasználnak különböző elemzésekhez, mint:

- csillagok születése, élete, fejlődése és halála

- új naprendszerek kialakulása

- bolygók, üstökösök és asztredoidák

- nebulák és galaxisok

- mágneses mezők

- és fekete lyukak.

Lássuk, hogy néz ki belülről SOFIA. Az orrában találhatóak a tudósoknak és civileknek szánt ülések, középen helyezkednek el a speciálisan kialakított asztalok a kezelőszemélyzetnek, valamint a műszerek, a gép hátuljában pedig egy fallal leválasztva maga a teleszkóp foglal helyet.

A teleszkóp kamráját egy nyitható ajtó választja el a külvilágtól. Mielőtt ezt kinyitják, a kamrát lehűtik a külső hőmérsékletre, hogy minél kisebbek legyenek a hirtelen hőmérséklet-különbségből adódó deformációk a teleszkóp tányérján.

A távcsőben található főtükör anyaga, a zerodur nem reagál a hőmérséklet-változásra.

Az emeleten, a Jumbo púpjában számítógépekkel felszerelt munkatermet alakítottak ki, ahol a megfigyelés során az univerzumból összegyűjtött információk feldolgozása és kiértékelése történik.

A főfedélzet mellső kabinját pihenésre is alkalmas hátradönthető ülésekkel rendezték be. De egy hűtőgéppel, kávéautomatával, mikrohullámú sütővel felszerelt kantint is kialakítottak, hogy a küldetésekben részt vevő mérnökök, informatikusok és tudományos munkatársak önkiszolgáló módon enni- és innivalóhoz juthassanak.


Érdekességek SOFIA-ról:

1. A legbonyolultabb mérnöki feladat kétségtelenül a Boeing bal oldali szárnya mögött elhelyezkedő, repülőgépbe valaha is beépített legnagyobb szervizajtó megtervezése és elkészítése volt.

2. A repülőgép átalakítása 12 millió dollárba került.

3. A DLR az óriástávcső elkészítése mellett vállalta, hogy a repülő obszervatórium fenntartási és üzemeltetési költségeinek 30 százalékát fedezi majd. A NASA feladata volt gondoskodni a távcsövet legalább 12 km magasra feljuttató szállító jármü beszerzéséről és átalakításáról.

4. A távcső 800 kilogrammot nyom.

5. A küldetésekben részt vesznek egyetemisták, hivatásos fizikusok, kémikusok és űrcsillagászok.

6. A távcső 20 és 60 fok között képes fel és le mozogni a horizont felett, de csak úgy, ha a gép balra vagy jobbra fordul. Minden egyes irányváltással a kutatók egy újabb égitestet tanulmányozhatnak.

7. A 3,41 milliárd dollárt felemésztő tudományos program végrehajtásához évi 160 (alkalmanként hatórás vagy ennél is hosszabb) megfigyelést kell végezni.


Minden évben tartanak egy nyílt napot, ahol lehetőség van a SOFIA megtekintésére. Előzetes regisztráció szükséges, viszont a jegyek pillanatok alatt elkelnek. Az idén lemaradtunk róla, de jövőre megpróbálunk feljutni rá. :)

https://www.eventbrite.co.nz/e/sofia-open-day-registration-62893486110


SOFIA/fényképek

Aurora Australis (sarki fény) és Mars

Orion Nebula

A teleszkóp

Jupiter

Múlt heti repülési útvonalak

fotók: NASA és én

124 views