Christchurch sok szempontból ideális választás volt nekem. A visszatérő olvasók már tudják, hogy imádom az országot, szeretek mindenfele császkálni és a kocsi hátsó ülésén mindig ott lapul a fényképezőgépem. Jelenleg Yaldhurst a bázis, nagyjából 4 perc vezetés a reptér innen. A repülést annyira nem komázom, de az asztrofotózás egyre inkább a kedvencem. A telefonom található egy Sky nevű mappa, amiben van például ISS (Nemzetközi Űrállomás) detektor, amivel követhetem a felettünk átvonuló űrállomást (fotózom is gyakran a srácokat, ahogy elsuhannak odafent), valamint mindenféle egyéb csillagkép felismerő és Aurora Australis (sarki fény) helyzetjelentő applikációk is megtalálhatóak benne. Node a lényeg, parkol itt a reptéren egy repülőgép, mégpedig a SOFIA, ami egy repülő obszervatórium. No, egyik nap gondoltam egyet és jól szemügyre vettem.
SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy), a világ legnagyobb repülő obszervatóriuma. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy van még élet rajtunk kívül valahol, odafent, akik ennél sokkal fejlettebb szerkezettel vizsgálnak bennünket.
A gép egy Boeing 747SP (N747NA), amit egy 2,5 méter átmérőjű teleszkóppal szereltek fel, amely az infravörös tartományban érkező jeleket tudja fogni. A szakemberek ezzel pásztázzák a világűrt, miközben a repülő 11-14 km-es magasságban repül. Ez az utazómagasság azt jelenti, hogy a páratartalom 99 százaléka felett repülnek, így lehetővé válik a megfigyelés. A repülő sokkal nagyobb teljesítményű eszközt képes magával vinni, mint amikkel az űrteleszkópokat ellátják, itt ugyanis nem kell a felesleges súly miatt aggódni, és a gépeket sem napenergiával üzemeltetik.
A bazi nagy NASA logó ne tévesszen meg senkit sem, SOFIA nem teljesen amerikai projekt, mert kb. 20%-nyi részben a németek is képviseltetik magukat a DLR által (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt / Német Légi és Űrrepülési Központ).
A gép körülbelül 14 méterrel rövidebb, mint az átlagos 747-esek, így sokkal könnyebb, ezért nagyobb távolságokat képes repülni. Erre szükség is van, egy-egy megfigyelő repülés kb. 10-12 órán át tart.
Az éjszakai repülések során a SOFIA a naprendszeren belüli és túli infravörös hullámhosszon gyűjt adatokat, amiket a tudósok felhasználnak különböző elemzésekhez, mint:
- csillagok születése, élete, fejlődése és halála
- új naprendszerek kialakulása
- bolygók, üstökösök és asztredoidák
- nebulák és galaxisok
- mágneses mezők
- és fekete lyukak.
Lássuk, hogy néz ki belülről SOFIA. Az orrában találhatóak a tudósoknak és civileknek szánt ülések, középen helyezkednek el a speciálisan kialakított asztalok a kezelőszemélyzetnek, valamint a műszerek, a gép hátuljában pedig egy fallal leválasztva maga a teleszkóp foglal helyet.
A teleszkóp kamráját egy nyitható ajtó választja el a külvilágtól. Mielőtt ezt kinyitják, a kamrát lehűtik a külső hőmérsékletre, hogy minél kisebbek legyenek a hirtelen hőmérséklet-különbségből adódó deformációk a teleszkóp tányérján.
A távcsőben található főtükör anyaga, a zerodur nem reagál a hőmérséklet-változásra.
Az emeleten, a Jumbo púpjában számítógépekkel felszerelt munkatermet alakítottak ki, ahol a megfigyelés során az univerzumból összegyűjtött információk feldolgozása és kiértékelése történik.
A főfedélzet mellső kabinját pihenésre is alkalmas hátradönthető ülésekkel rendezték be. De egy hűtőgéppel, kávéautomatával, mikrohullámú sütővel felszerelt kantint is kialakítottak, hogy a küldetésekben részt vevő mérnökök, informatikusok és tudományos munkatársak önkiszolgáló módon enni- és innivalóhoz juthassanak.
Érdekességek SOFIA-ról:
1. A legbonyolultabb mérnöki feladat kétségtelenül a Boeing bal oldali szárnya mögött elhelyezkedő, repülőgépbe valaha is beépített legnagyobb szervizajtó megtervezése és elkészítése volt.
2. A repülőgép átalakítása 12 millió dollárba került.
3. A DLR az óriástávcső elkészítése mellett vállalta, hogy a repülő obszervatórium fenntartási és üzemeltetési költségeinek 30 százalékát fedezi majd. A NASA feladata volt gondoskodni a távcsövet legalább 12 km magasra feljuttató szállító jármü beszerzéséről és átalakításáról.
4. A távcső 800 kilogrammot nyom.
5. A küldetésekben részt vesznek egyetemisták, hivatásos fizikusok, kémikusok és űrcsillagászok.
6. A távcső 20 és 60 fok között képes fel és le mozogni a horizont felett, de csak úgy, ha a gép balra vagy jobbra fordul. Minden egyes irányváltással a kutatók egy újabb égitestet tanulmányozhatnak.
7. A 3,41 milliárd dollárt felemésztő tudományos program végrehajtásához évi 160 (alkalmanként hatórás vagy ennél is hosszabb) megfigyelést kell végezni.
Minden évben tartanak egy nyílt napot, ahol lehetőség van a SOFIA megtekintésére. Előzetes regisztráció szükséges, viszont a jegyek pillanatok alatt elkelnek. Az idén lemaradtunk róla, de jövőre megpróbálunk feljutni rá. :)
SOFIA/fényképek
Aurora Australis (sarki fény) és Mars
Orion Nebula
A teleszkóp
Jupiter
Múlt heti repülési útvonalak
fotók: NASA és én