Itt az ideje mélyebbre ásni, egészen pontosan a földfelszín alá, ami nálunk igen gyakran mozgolódik, pláne mostanság. A helyzet az, hogy el vagyunk látva földrengésekkel, naponta nagyjából százszor is megmozdul a föld alattunk (lásd statisztika tábla lent), persze ezek nagy részéből semmit se érzékelünk, de néha azért csak-csak kilöttyen a borunk és akkor biza morgólodunk miatta. Nade viccet félretéve, néha bizony súlyos problémák is akadnak ebből. Pláne ha még közben tűz is van, meg súlyos áradásokkal megyünk bele az őszbe….
Nincs is annál felemelőbb érzés, amikor drága szeretteink gondolnak ránk és hívnak bennünket az éjszaka közepén, hogy úristen, már megint mi történt nálatok? Olvastuk, földrengés volt! Jajajj! Általában csak annyit mormolok vissza félálomban: visszatérhetnénk rá reggel, plíz? Aludnék ha lehet. De neeem, folytatják, na jó, de minden oké, jól vagy, érezted, közel volt hozzátok? … és az álom, mint szélsebesen suhanó nyílvessző már ki is ment a fejemből, vagy szememből, vagy a jó ég tudja hogy mondják ezt, bocsi.
Kérem szépen a legutóbbi és egyetlen alkalom amikor éreztem, hogy tényleg mozog a Föld alattunk, november közepén történt. Mint aki jól végezte dolgát, esti zuhany, fogmosás, fogselyem, fülpiszka, kistükörben ráncok keresése a szem alatt jajgatással és egyéb rutin teendők kipipálása után szépen becsusszantam az ágyikóba, fogtam az aktuális könyvemet, és elmerültem a sorok között. Majd arra lettem figyelmes, hogy a felakasztott ruhák a gardróbban valami rejtélyes oknál fogva mozogni kezdtek. Azanyját, gondoltam oké, nyitva van egy ablak, huzat van, majd körbenézve észrevettem, hogy ahha, valami sántít a dologban: ablak csukva, ajtó úgyszintén, akkor mi a fene történik itt?! Mozdulatlanul feküdtem, levegő beszív, ki nem fúj, mint egy bekakilt óvodás próbáltam rájönni a miértre, csak mereven néztem a himbálózó ruhákat, miközben a telefonom kétségbeesve kerestem a takaró alatt és próbáltam felidézni a segélyhívó számát. Nagyjából 30 másodperc elteltével felismertem a tüneteket és hangtalanul sikoltozva próbáltam nem bepánikolni. Na jöttek is az apró hullámok, mozgások, ezekben a percekben csak egy valami/valaki volt mozdulatlan, én. A ház recsegett, ropogott szegényke, mert hát ez egy bő száz éves viktoriánus stílusú papírház, biza. Az egész tartott vagy 2-3 percig, ijesztő volt, kérem szépen. Persze mit csinál az ember lánya ilyenkor? Internet. Facebook. GeoNet. Whatever. Persze már fent is voltak a hírek, hogy mi történt. Gyors cset minden közeli ismerősnek itt Aucklandben, fent vagy, érezted? Nagy izgalmak közepette megbeszéltük, kinél mi történt, majd lecsekkoltam a boros- és pálinkásüvegeket a spájzban, hogy jól vannak a drágáim, visszamásztam az ágyba, megírtam a családnak, hogy földrengés volt, de jól vagyok és álomba merültem. Másnap munka, a főnököt meg biztos nem fogja érdekelni, ha álmosan, karikás szemmel, a földrengésre hivatkozva hozom a kiwi munkamorált, azaz nem csinálok semmit egész nap.
Nade ennyit a vicces részéről a dolgoknak, mert ez az első földrengéses élményem bizony okozott károkat. Nézzünk hát néhány példát.
Érdekességképp, bevezetőnek: a “Ring of fire”egy olyan patkó alakú terület a Csendes-Óceán medencéjében, ahol a legtöbb vulkánkitörés és földrengés zajlik. A 40.000 km2-nyi területen 452 vulkán található és a világ földrengéseinek 90%-a itt történik.
1820-as évek, pontos dátum nem ismert, Southland cunami (Orepuki Beach)
Kb. 200 maori vesztette életét.
1886. június 10. Mount Tarawera vulkánkitörés
A kitörést több erősebb földrengés váltotta ki Rotorua környékén. A nagyjából 60 áldozatot követelő földrengés sorozat okozott még károkat: a világ 8. csodájának tartott fehér és rózsaszín teraszokat is végérvényesen elpusztította a földrengéseket követő vulkánkitörés.
1914. szeptember 10. White Island földcsuszamlás
10 kénbányász életét vesztette, amikor a vulkáni kráter beomlott és maga alá temette az ott dolgozó munkásokat.
1931. február 3. Hawke’s Bay földrengés
A Richter-skála szerinti 7.8-as földrengés 256 halálos áldozatot követelt.
1953. december 24. Tangiwai vonatkatasztrófa
A Whangaehu-folyón emelt vasúti híd összeomlott a Wellingtonból Aucklandbe tartó gyorsvonat alatt, Tangiwai közelében, Új-Zéland Északi-szigetének középső részén. A mozdony, valamint az első hat kocsi a folyóba zuhant, megölve 151 embert. A vizsgálóbizottság úgy találta, hogy a balesetet a tefragát átszakadása okozta, mely a közeli Mount Ruapehu krátertavának vizét tartotta vissza a lezúdulástól. Az iszapár megrongálta a híd egyik pillérét mindössze pár perccel azelőtt, hogy a vonat megkezdte volna a hídon történő áthaladását. E vasúti katasztrófa Új-Zéland eddigi legsúlyosabb vasúti szerencsétlensége.
2011. február 22. Christchurch földrengés
Az új-zélandi Christchurch városban 2011. február 22-én, helyi idő szerint nem sokkal 13 óra előtt 6,3-es erősségű földrengés következett be, a halálos áldozattal nem járó, nagyobb erejű 2010. szeptemberi canterburyi földrengés után csaknem fél évvel. A rengés epicentruma a várostól 10 kilométerre délkeletre, hipocentruma 5 kilométer mélyen volt. A halálos áldozatok számát végül 185-ben határozták meg. A sebesültek száma 1500–2000 között mozgott, közöttük 164 súlyos eset volt. A rengést a várostól 300 kilométerre is érezni lehetett. Több utórengést észleltek még aznap, köztük egy 5,9-es erősségűt.
2016. november 14. Kaikoura földrengés
A november 14-i földrengés egyik “látványos” következménye, hogy a Kaikoura és a Campbell-fok közötti partvidék mintegy 0.5-2 méter nagyságban megemelkedett. Ez azt jelenti, hogy az egykori sekély tengeri aljzat a felszínre került, ezzel a szárazföld nagysága megnőtt. Ez az új helyzet a sekélytengeri környezetben élő, állandó vízborítást igénylő növények és állatok számára katasztrofális hatású és minden bizonnyal átrendezi az életteret. (7.8-as erősségű, 2 halálos áldozat)
2017. február, Christchurch Port Hills tűz
…. és Debbie, a ciklon még csak most érkezik…
Comments