Alapvetően nyugodt természet vagyok (nem röhög), de vannak pillanatok, amikor nem bírom visszafogni magam és fákkolok ezerrel. Magamat sose idegesítem fel, miért tenném, de akadnak honfitársak, akik morcossá tesznek. Általában a butaság, a céltalan dolgokra időfecsérlés, és mások életének hosszas és irigy kielemzése üti ki a biztosítékot nálam. Ezt a bejegyzést egy reggeli kávézás közbeni Facebook csekkolás ihlette, amikor belefutottam egy posztba Torbay kerületünk oldalán és hitetlenkedve meredtem a monitorra, hogy én ezt már tényleg nem hiszem el. Ráfér ezekre a helyiekre a nevelés, azt megmondom. Fel kéne pofozni minden kiwit egyesével. Becsöngetni, csatt az arcon, és továbbállni. De miért is?
Az ázsiaiakat kimondottan kedvelem. Alapból cukik, elvannak a saját kis kommunájukban, van pár ismerősöm is – többnyire facebookos, de amennyire kedvesek, meg aranyosak tudnak lenni, annyira sötétek legbelül. Valahogy a logika hiányzik belőlük, és mintha állandóan mérgeshangyák harapdálnák az agysejtjeiket, annyira izgatottak lesznek egy-egy problémás szituációban. Nemistudom mikor, jó régen, egyik kedves ismerősömnél voltam, amikor a következő jelenet zajlott le: csengetnek, ajtó kinyit, thai vagy környékbeli származású szomszéd toporzékol az ajtó előtt – pici csaj, ha kinézel a kukucskálón, nem is látod, de még a feje búbját sem. No, szokásos udvarias bevezető duma után (tudjátok, how are you, fine, and you, nice weather eh, blabla) közli, hogy a kutya ugat. Hm. Igen, van itt egy kutya és mivel kutya, ugat. Mert kutya. See? A kutyák ugye ugatnak néha. Mondja a kislány-, bár lehet volt vagy 50 éves, sose mondod meg róluk, mennyi idősek, még akkor se, ha odaadják az útlevelüket, mert abban is csak krikszkrakszok vannak….. és elkanyarodtam a témától, bocsi…. -, szóval kislány ismételgeti dog barking (ami úgy hangzott do báki, do báki)…. ok, nincs létige a mondatban, még jó hogy kiwi csajhoz dumál, hozzászokott már ehhez a nyelvtani bakihoz…. Nade, lényeg a lényeg, kutya tulaj udvariasan elnézést kér, szabadkozik, hogy odafigyel rá, nem fordul elő többet, thai vagy hasonló csaj elviharzik, gazdi bejön, már nézi is ezeket az elektródás nyakörveket a neten, hogy jaj, a szomszéd szólt, venni kell, mert ez nincs így rendben, zavarja őket, hogy ugat a kutya. Hm. Nem tudom, hát ha otthon látok egy ilyen beszélgetést, max. elhajtja a kutya tulaj a reklamálót egy vasvillával, ugye. Mi ebből a tanulság? Néma kutya. Nem a golyóját kell lecsapatni, amikor puppy, a nyelvét kell kiszedetni. Furi. (engem speciel nem zavar, ha valahol ugat egy kutya, de nem itt nőttem fel, ugye)
Maradjunk még vidéken, vagyis a Lila Akác közök békés nyugalmában, ahol a jól kereső férjek mellett élő asszonyságok, akik naphosszat otthon ülnek és nem azért, hogy rendben tartsák a házat, nem, fészbúkoznak meg unalmukban mindenen problémáznak, elkezdenek posztokat írni a helyi community oldalakon. A történet pedig: egy autó szabályosan parkol az út szélén, nincs felfestés, hogy nem lehet megállni, nincs tiltó tábla, de a local klasszik desperate housewife-nak ez szemet szúr, ahelyett hogy mosogatna vagy porszívózna, amire ugye tartva van (au, ez gonosz volt, tudom). Anyway…. szóval ezek sztorizgatnak, hogy jaj a gyerekek amikor bicikliznek, nem látják be az utat rendesen (hozzáteszem, általában csendes külváros átmenő forgalomtól mentes zsákutcájáról beszélünk), nagyon veszélyes, kerülgetni kell azt a rohadék autót (az amúgy 5 méter széles sávban, ahol reggel és délután akad némi forgalom, amikor apukák dolgozni mennek), egy hete ott áll már…. mekkora egy köcsög ez. Nem tudja valaki, kié az autó? Na, jönnek a tag-elések, hogy biztos Janié az utca végéből, feljött a hülye unokaöccse a Déli-szigetekről (igen, szigetek lol), tuti ő hagyta ott…. jelentsük fel! Council felhív, mondják nem tudnak mit csinálni, mert hát szabályosan parkol és mivel nincs felfestés, hogy tilos megállni, ezért vélhetően nem is veszélyes helyen áll. Nem baj, ügyirat szám megvan, asszonyságok megbeszélik, minden nap betelefonálnak, megnézik a regisztráció dátumát, na majd ha lejár, jól feljelentik a rendőrségen és akkor elvontatják biztos. 198 hozzászólás egy ilyen posztnál, amit azért nem értek, mert abban az utcában, szomszédságban max. 62 ház van, igen, legugliztam és megszámoltam, szóval a többiek szintén unatkoznak, posztolgatnak…. és nem porszívóznak, netán főznek, ahh, minek az, eszik a gyerek takeawayt, jó az! Aztán ezek a posztok eltűnnek a süllyesztőben, mert másnap jön a következő dráma.
Meg is érkeztünk, következő dráma másnap reggel olvasható is, megint jókat röhögök, miközben a vérnyomásom az egekben. Kivételesen dolgozó, emancipunci anyuka részletesen ecseteli, hogy az autópálya felhajtónál egy vélhetően kelet-európai vízum nélküli egyén nem engedte bezippelni őt a dugóban. Fotó itt, akinek nem egyértelmű:
Felháborító! Elképesztő, hát hogy merte ezt megcsinálni!! Akasztóra vele! …. és olvasom tovább, hogy az ő napját ez most hogy elcseszte, zokogott az autóban, miközben beért munkába, most nem tud majd úgy koncentrálni a napi teendőkre – ami abból áll, hogy kávézik meg pletyizik a kollégákkal-, és a gyerekekkel is hogy fog ezek után viselkedni, ha hazaért, mert biztos megérzik, hogy kicsesztek ma reggel vele … holy shit! Nem találok szavakat, röhögök tovább, miközben álmosan a reggeli kávém készítem és egy pillanatra megsajnálom őket, amiért nincs ennél bokrosabb teendőjük az életben, mint ilyen faszságokon nyavajogni.
Azért minden ilyen posztban megjelennek a velem hasonlóan gondolkodó, dolgozó apukák, akik közlik, halleluja aranyanyám, hogy ennél nagyobb gondod nincs az életben…. mit zavar téged egy szabályosan parkoló autó, eh? … és a kevésbé türelmesek, akik egy frappáns mondattal vélik tudatni az okoskodókkal, hogy mi a véleményük: fuck you!
De hagyjuk is a helyi community pédzsek gyöngyszem bejegyzéseit, vannak ennél lightosabb problémáim is. Ez pedig a boltok nyitva tartási ideje, vagyis inkább a zárás része, ami idegörlő számomra. Ugyanis, ha itt egy bolt 6-kor zár, az azt jelenti, hogy fél 6 után ne merészelj bemenni, mert 1. az árukat már elpakolták, 2. zöldség, gyümölcs, hús, etc. már tuti a raktárban lapul, 3. csúnyán néznek rád az eladók, mert ők 6-kor lépnek is ki a bolt ajtaján, hiszen lejárt a munkaidejük, 4. próbálkozhatsz, hátha találsz olyan boltot, ahol örömmel látnak zárás előtt fél órával, felejtsd el, nincs ilyen, 5. kivétel a diary, ahol a kis barnák (indiaiak) örömmel látnak, ha a napi bevételt megduplázod és elhordod haza az árukészlet felét, de ha nem, akkor ne számíts kedvezményre meg előrendelésre legközelebb, 5. egyetlen kivétel, hétvégente, a kedvenc liquor store-od (piabolt, gyengébbek kedvéért), ahol még zárás előtt 1 perccel is szívesen látnak és a neveden szólítanak, és le se kell venned a kedvenc borod, már be is csomagolták neked szépen 10mp alatt…. szóval még bőven végzel zárás előtt na.
Rászoktam, hogy a The Wave berlini relaxing radio-t hallgatom munkába menet, mert a másik idegőrlő dolog nálam a reggeli dugó. Amit otthon reggeli csúcsnak hívunk, az itt hétköznap éjjeli forgalom, csak halkan jegyzem meg. Mindenkit idegesít ez, nemcsak engem, de nem tudunk dinamikusan közlekedni, ami azt jelenti, zöld lámpánál időben elindulni, körforgalomnál nem órákig várni, hogy kiforduljunk, hanem rutinosan kihasználni a kisebb, de nem veszélyes réseket, hogy besurranjunk és haladjon mindenki…. ahh. Felejtsétek el. Mivel a késés itt nem nagy probléma, ezért ráérünk persze, de az európai vérem ezt kevésbé érti és fogadja el. Minden egyes kibaszott nap ugyanabban az időpontban indulok el munkába és van hogy 17 perc, van hogy 38, mire beérek. (amikor 17 perc, akkor vagy iskolaszünet van, és kevés az autó az utakon, vagy épp kifogtam, hogy mindenki a környezetemben rutinos európai vezető…. véletlen sem ázsiai)
Márciustól szeptemberig ne teregessetek kint, ha itt éltek! Nagyjából 11 félpár zoknim fújta szerteszét a szél március óta, többször újramosta az eső a ruháinkat, mert hiába sütött a nap reggel, mikor kiteregettünk, két óra múlva leszakadt az ég, és ha véletlen lehúzva hagyod a kocsi ablakát, hát így jártál kisbarátom….
Aztán vannak még itt adózással, meg étkezéssel kapcsolatos nátszok, de azokról majd később…. to be continued….