top of page
Search

Chickies ONLY – beautyful thoughts

Writer's picture: EraBeraEraBera

Pasik huss! Bár biztos akadnak olyan hímneműek, akiket érdekelnek a kencék és minden olyan testre felkenhető, beszínezhető és bemasszírozható dolgok, amiktől speciel én megőrzöm a fiatalságom, hamvasságom és pirospöttyöslabdához hasonlító feszességem. (haha, ez már a régmúlt, persze) De ez a bejegyzés inkább a csajoknak szól(na). Úgyhogy írnék pár sort arról, hogy milyen termékeket hoztam az őshazából, és milyen új dolgokat szereztem itt be. Csakhogy tudjátok, hogy próbálok az idővel és ennek járulékos jeleivel harcolni, továbbá mivel mosok ezt-azt és mivel kenem a fülem, bicepszem és az achilleszem. (gyanítom férfi megfelelője nem készül ennek a blognak, hiszen egy tusfürdőről és borotváról nem lehet egy szép kerek egész bejegyzést írni)

Előre leszögezem, nem vagyok egy igazán hasznos fogyasztó, nem én vagyok az, akin meggazdagszanak a nagy világmárkák és nem szokásom felbőszült vadsággal átverekedni magam egy-egy áruházon csak azért, hogy a legújabb loreál krémet kirpóbáljam, amit épp piacra dobtak. (loreál krémeket amúgy se használjatok az állatkísérletek miatt, no). De néha jólesik a bőrömnek a kényeztetés, szereti a finom illatokat és hasznos krémeket, amiktől elvileg elviselhetőbbé válik a fizimiskám, amikor utcára lépek…. és jól átverem a bőröm, mert szerencsétlen fiatalabbnak érzi magát a koránál és ez kissé összezavarja, mert igyekszik behozni a lemaradást.

Mindig is előnyben részesítettem a “hazai” termékeket. Szeretem az adott ország produktumait kipróbálni, mégis mit tudnak. Mivel otthonról elég sok mindent hoztam magammal és próbáltam a baba tusfürdőimet is cseppenként használni, hogy minél tovább tartsanak, de mégis eljött a pillanat, amikor az utolsó flakontól is sírós búcsút kellett vennem és be kellett látnom, a sztrájk, hogy én márpedig nem használok mást, csak babát… nem lesz igazán kifizetődő, hiszen nemcsak a férjuram, de mások sem fognak elviselni a közelükben… a szag miatt. Úgyhogy amint elmúlt a gyász és méltóságteljesen eltemettem az utolsó babás flakont is a szelektív kuka temetőben, felülkerekedtem és beszereztem kétféle kiwi tusfürdőt.  

Ahol gyökeres változások történtek, azok biza a samponok világa. Nem volt bajom eddig a Schwarzkopf meg Loreal termékekkel, de rájöttem, a szulfát, szilikon és parabén tartalmú samponok nélkül is csodás és EGÉSZSÉGES a hajam. Igaz kellett 1-2 hónap, mire megszoktam, de a fejbőröm egészséges (nem viszket, ami előtte igazából fel se tűnt), a hajam szép fényes és előrehaladott korom ellenére még mindig természetes színében pompázik. (bár lassan előbújnak azok a fránya ősz hajszálak) Szóval találtam egy jó OZ (ausztrál) sampont, ami egyelőre bevált. Ugye azzal mindenki tisztában van, hogy a szulfáttól habzik a sampon, a szilikontól lesz puha és fényes… és jó vegyianyagkezelt a hajunk, a fejbőrünk és ezáltal mi magunk is. Szóval: NE használjatok ilyen gagyi vegyi samponokat, válasszatok természetest! Szeretni fogjátok!

A L’Oreal samponok nem állatkísérletesek, mielőtt valaki megkövez érte. Lássuk hát a kezdeti samponjaim, majd a váltást követő príma kis ozzie készítményt.

Még valami…. K Ó K U S Z O L A J! Igen! Hetente egyszer kenjetek fel egy kis extra szűz, hidegen sajtolt kókuszsírt a hajatokra és hagytjátok egy pár órát hatni! Csodát tesz! (miért zsír és miért olaj? – egyszerű… 24 fokig zsír, aztán olaj, mert folyossó válik)

Ami fontos errefelé, az a bőrünk védelme. Ugyanis, mint már mindannyian tudjátok, errefelé a napocska nagyon erős. Durva, égetős és ártalmas is. (köszönhetően a déli-féltekén elvékonyodott ózonrétegnek) Úgyhogy használunk lelkesen mindenféle naptejet a testünkre, meg krémet az arcunkra, hogy elkerüljük az esetleges kellemetlenségeket, bőrbetegségeket. Van még egy őshazai termék, amit imádok, ezt előszeretettel használjuk, lassan el is fogy. Nagyon jó az állaga, ellentétben a Niveával, amit utálok, mert iszonyatosan ragad a bőröm tőle. Remélem mihamarabb elfogy és tesztelhetjük a következő kiwi naptejünket:

ezekhez nincs mit hozzáfűzni, a mindennapok része egy otthoni nagy kedvenc, igaz csak 30-as, de a legjobb, ha csak 5 percig vagy kint a napon. :)

A félreértések elkerülése végett, nemcsak a strandon kenjük magunkat, hanem minden egyes alkalommal, amikor utcára lépünk. Nyáron főleg! Nem szabad komolytalanul venni a napozást és a naptejhasználatot, még télen sem! Amúgy szuper bronzbarnás árnyalata van a bőrünknek, mindenféle napozás meg hosszas erőfeszítés nélkül. Igaz, sok időt töltünk a szabadban.

Egy nemrégiben a tv-ben megjelent tájékoztatás szerint a legmelegebb órákban alsó hangon 30-as faktorú naptejjel kenjük magunkat és ezt ismételjük meg kétóránként, vagy minden fürdés után. Nem véletlen, hogy a Garnier BB krém is 50 faktoros kivitelben kapható. A “11-15 óra között ne menj a napra” elmélet nálunk picit kitolódik, általánosságban 9-17 óra között feltétlen szükséges a védelem.

Kanyarodjunk vissza a kencékhez, nézzük az arcomon használatos termékeket, amik tán a legfontosabbak, hiszen ez a testrészem úton-útfélen kilátszik. (Mivel botoxra egyelőre nincs keret és ahogy a Luis Vuitton táska vásárlási szándékaimat is mindig felülbírálja a férj, miszerint Lui Puttonyra nem adunk ki több ezer dollárt, úgy a botox is várat még magára, ezért maradnak a helyi bio meg natural krémek.) A férj egyik kolléganőjének ajánlásával jutottam el az Evolu termékekig, ami egy új-zélandi márka. Ez a termékcsalád fenomenális! Az már csak hab a tortán, hogy a tulajdonos Kasza Kati, egy magyar bevándorló házaspár itt született gyermeke… de hogy ők megalkották ezt a csodás termékcsaládot… csak hálásak lehetünk érte. Kati anyukája botanikus volt és gyógynövényekkel is “kísérletezett”, majd egyszer csak megszületett ez a márka és különböző jobbnál jobb termékek. Én ki is választottam párat, amit lelkesen használok. Elsőre sokkoló volt az illat, mert naturális kozmetikumokról van szó, így az illatorgiákban úszó természetes anyagokat még csak hangyafasznyit sem tartalmazó kencék után elég furcsának tűnt, de a hatás meggyőzött, így már nem zavar, ha uborka, széna, meg mindenféle egyéb illat lengi körül meglepően szépséges bőrömet – amit a termékeknek köszönhetek:

Nem vagyok egy nagy sminkmester (általában egy másnapos punk tinire hasonlítok, aki szanaszét kente az arcán a festéket szombat éjjel), még mindig az otthonról hozott dolgokkal vakolom a fizimiskám, de az biztos, hogy a jövőben a Revlon termékeit fogom előszeretettel tesztelni. Ezidáig egy sminkecset készletet szereztem be (isteni puha), amivel nagyon meg vagyok elégedve, fillérekért rendeltem Aliról, akit érdekel, kattintson a linkre.

Ami nálam még fontos és közkedvelt, az a körömápolás. Szerencsére megáldott a jóisten erős és szép formájú körmökkel, így nemrégiben beszereztem egy körömnyomda készüléket meg egy pontozót és lelkesen tesztelem a Revlon lakkokat, amikkel ilyen dolgokat alkotok.

A végén pedig nézzük a tán legfontosabb dolgot, ami nélkül nem létezek. Igen, ez a Calvin Klein Euphoria parfüm!  De van még itt egy Elizabeth Arden minta, amit most tesztelek épp és igen meggyőző az illata. De Calvint azért elég nehéz lenyomni.

Nem állítom, hogy a fenti termékek kiváltják a botoxot, meg azt se mondanám, hogy a ráncfeltöltő méregdrága szérumokat lepipálják, de a többségük természetesnek ható, kevesebb mesterséges anyagot tartalmaz, ami szerintem már fél siker fiatalságunk és feszességünk megőrzéséhez. (legutóbb az egyik áruházban egy üveg bort vásároltam és megkérdezték, hogy mennyi idős vagyok :) – ezek szerint hatnak a termékek) Azt nem mondanám, hogy a házasság miatt tűnök fiatalnak, hiszen elég megerőltető egy férfival együtt élni, sokkal inkább hiszem, hogy a környezet, a csodás táj és a nyugodt hétköznapi élet az oka fiatalságom és hamvasságom szinten tartásának.

A másik nagy feladat a megfelelő kozmetikus felkutatása volt. Egész véletlen egy hétvégi ebéd alkalmával egy takeaway roast étteremnél (bemész, kiválasztod amit kérsz, majd becsomagolva már viheted is haza – itt inkább ez a menő, nem a házhozszállítás) lettem figyelmes egy szórólapra, amin drága Lily szolgáltatásai és elérhetőségei voltak feltüntetve. Gondoltam mi baj lehet, felhívom és elmegyek hozzá, első körben gyantáztatni. De még milyen jól tettem! Lily valami hihetetlen ügyes, kedves és az árai is igen kedvezőek! Imádom! Kis indiai, két gyermekes, Kiwi férjjel rendelkező vékonka leányzó, nagyjból egyidős velem, tehát elmúlt 20 :D. Aki esetleg aucklandi és Albany közelében van, egy facial kezelésre vagy gyantára mindenképp látogasson el hozzá, megéri – hivatkozzatok bátran rám, Lily bestbarivá vált a hosszú hónapok során! (Albany Beauty Room)

Végül egy kis lábápolás: errefelé ugye a klíma egész jó. Legalábbis Aucklandben (ejtsd mintha öklendeznél, tessék próbálkozni), így a lábápolás is fontos – hiszen egész évben tangapapucsban rohangálunk, amit a helyiek amúgy előszeretettel otthon felejtenek. Most már azt is értem, miért rohangálnak errefelé mezítláb az emberek: nem kell sarkat reszelni, meg kenegetni, előbb-utóbb koszos lesz a lábad oszt nem látszik a bőrkeményedés. Nade ezt a példát speciel én nem követem, ezt a fincsi pillecukor és csoki illatú termékcsaládot előszeretettel használom megelőzésképp:

Végezetül mi is ennek a blognak a tanulsága? Hát loreált nem használunk, mert állatokon kísérleteznek, a wu2 már kiment a divatból, de autósamponnak még jó és a legfontosabb az ivás, ivás és ivás, mert a folyadéktól lesz szép a bőrünk – és nem a hétvégi tivornyák alatt elfogyasztott forralt borokra, sörökre, pálinkákra és fröccsökre gondolok itt, hanem tiszta vízre! Csőpuszipá! Beauty forever!


Comments


@2023 KiwiLife Minden jog fenntartva! Szerzői jog által védett saját tartalom!
bottom of page