Search

Breaking! Ozzie fires

Bizonyára mindenki értesült már a szomszédos Ausztráliában pusztító bozóttüzekről. Folyamatosan figyeljük a híreket és reménykedünk, hogy ennek a rémálomnak most azonnal vége lesz, de sajnos egyre súlyosabb a helyzet. A minap nálunk is "kézzel foghatóvá" vált, mi zajlik odaát (ahogy errefelé mondják, "across the ditch"), újév első napján arra ébredtünk, hogy minden narancssárgába borult. Ahogy kiléptem a házból, és egy pillanatra megállva lenéztem a lábfejemre, meglepődtem milyen fura narancsos fényű a napfelkelte, sose volt ilyen. Persze azonnal ráeszméltem, miért is, hiszen előző nap már olvastam a hírekben, elérik a füstfelhők a Déli-szigetet. (Ausztrália Új-Zéland távolság cirka kétezer km) Egész nap misztikus sárgás fények voltak, be volt borulva az ég és amikor elkezdett esni az eső, erős füstszag terjengett mindenfele, sárgás esőfoltokat hagyva maga után mindenfelé a kertben. Ma Auckland felé szállt a füstfelhő, sokakat megrémítve ezzel. Izzanak a telefonvonalak, a rendőrség mindekit arra kér, ne tartsák fel a segélyhívó számokat, nincs itt semmi baj. Bezzeg odaát... óriási veszteségek és egyelőre nem tudják megfékezni a tüzeket.

Ami eddig történt:

6 államban 6 millió hektárnyi terület égett le, ez kb. hatszorosa a tavalyi Amazonas-erdőtűznek, Magyarország kétharmada.

Jelenleg Új-Dél-Wales-ben 148 helyen ég a bozót.

Ausztrália déli részén, a Kenguru-szigeten, Ausztrália harmadik legnagyobb szigetén 162 ezer hektár áll lángokban.

Több, mint 1300 ház égett le.

24 halálos áldozata van eddig a bozóttüzeknek, köztük önkéntes tűzoltók.

500 millió állat pusztult el.

Szeptember óta körülbelül 400 millió tonna szén-dioxidot küldtek a Föld légkörébe, ami több a 116 legalacsonyabb kibocsátású ország összesített éves kibocsátásánál is.

De miért is történik mindez?

Minden évben vannak bozóttüzek, ezt nyilván sokan tudják. Ennek szezonja általában decemberben kezdődik, de most a tél végeztével elkezdődött az eddigi legrosszabb. Ki a felelős? Az időjárás, többnyire, hiszen Ausztráliában ilyenkor nagyon száraz, csapadékmentes az időjárás, melegrekordok dőlnek meg, a héten közel ötven fokot is mértek. Idén ezt csak tetőzte, hogy a tavasz is száraz volt. (az évszakok pont fordítva vannak)

Alig néhány természeti jelenség okoz csak bozóttüzet. Elsőként valószínű a villámlás jut eszünkbe, melynek óriási, több tízezer amperes teljesítménye vastag fákat is lángra tud lobbantani. De ott vannak a sziklaomlások, az egymáson pattogó sziklák nagy erejű ütközésekor keletkező szikrák jelentik. Természetes tűzforrásként meg lehet még említeni a vulkáni tevékenységet, de tüzet okozhat továbbá egy gyűjtőlencseként funkcionáló harmatcsepp is, mely a Nap sugarait fókuszálva meggyújthatja a száraz aljnövényzetet, ami kiterjedt tűzzé növekedhet. Ausztrália esetében valószínűsíthető, hogy az úgynevezett száraz villámlások indítottak el közel húsz helyen is bozóttüzet. Ráadásul az eukaliptuszfajoknak a lehulló levele és leváló kérge olyan rendkívül gyúlékony illóolajokat is tartalmaz, melyek az erdő talaját kimondottan gyúlékonnyá, sőt, lobbanásveszélyessé teszik, azaz táplálják is a tüzet, miközben maga a fa kimondottan tűzálló, a gyorsan áthaladó perzselő lángokat probléma nélkül átvészeli.

Továbbá emberi tényezők, mint például eldobált üvegek, cigarettacsikk és a többi is előidézheti a tüzeket. Novemberben gyújtogatás miatt letartóztattak egy 19 éves önkéntes tűzoltót, hét szándékos tűzgyújtással vádolva őt egy hónapos időszak alatt.

2019 a legmelegebb év is volt Ausztráliában a feljegyzések kezdete óta. A pusztító szárazság és a bozóttüzek, hőhullámok, hőmérsékleti rekordok uralta évben az átlaghőmérséklet 0,19 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 2013-ban, az eddigi legmelegebb évben.

Ausztráliában ez az időszak mindig veszélyes, a 2009. szeptemberi fekete szombat tüzet 173 embert ölt meg Viktóriában, és ez a leghalálosabb bozóttűz katasztrófa volt.

bozóttüzek helyszíne - műholdas felvétel

Az első alkalom, amikor a bozóttüzek füstje átért hozzánk, újév első napján:

Auckland ma - 2020. január 5.

Van-e bármi köze ennek a klímaváltozáshoz?!

A nemzetközi statisztikák alapján úgy tűnik, hogy az erdő- és bozóttüzek száma világviszonylatban jelentősen nőtt az elmúlt években, nem csak előfordulási gyakoriság, de kiterjedtség és hevesség tekintetében is. Ennek hátterében jelentős részben a klímaváltozás állhat − a korábban bekövetkező, hosszabb és súlyosabb aszályos időszakok miatt szárazodnak, tűzveszélyesebbé válnak az élőhelyek. A klímaváltozás másik hatásaként gyakoribbá és erősebbé váltak a heves viharok, ami a villámlás okozta természetes tűzesetek emelkedését okozhatja.

„Klímaváltozás nélkül annak az esélye, hogy ilyesmi történjen, iszonyatosan kicsi”

Dr Sarah Perkins-Kirkpatrick

fotó, videó: Ágnes Mutz és google.com

©2014-2020 by KiwiLife
Adatvédelem: a blogban megjelenő tartalomra (írások, fotók, stb.) a szerzői jogról szóló 2016. évi XCIII. törvény vonatkozik. Kérem, hogy az oldal tartalmából származó átírás nélküli szöveg, szövegrészlet és fotó közlése az oldalra való egyértelmű hivatkozással vagy linkkel történjen! Köszönöm.