Nem ismerem azt a szót, hogy tabu, de ezt már úgyis tudjátok, pláne a közelemben élők nagy része. Imádom feszegetni a határokat, zavarba hozni az embereket körülöttem, kellemetlen témákról beszélgetést kezdeményezni és a magas labdákat lecsapni. Iróniáról meg szarkazmusról nem is beszélve. Kárörvendés? Nah jó egy kicsit az is. Ki nem mondott szavak, elfelejtett múlt, szőnyeg alá söpört témák Új-Zélandon. Itt most nem lesz tabu, lerántom a leplet egy határozott mozdulattal a kiwik legféltettebb titkairól.
Mindig örömmel és kaján vigyorral az arcomon konstallálom, ha épp valami kínos téma megpedzegetését vélem hallani a környezetemben és lelkesen ujjongok magamban, amikor jön valaki, aki sürgősen eltereli a témát egy teljesen más irányba. Vagyis próbálja, mert én sosem hagyom ezt. De nem kell ide most hosszú bevezető, csapjunk is bele a közepébe és szemezgessünk a kiwik kevésbé népszerű BBQ témáiból.
Bolondok országa
Egy kósza könyvtárban töltött délutánon futottam bele egy régi, dohos, imádomazillatát közel száz éves történelmi könyvbe, ahol azt ecsetelték, hogy amíg Ausztrália volt a börtönsziget és oda vitték a rabokat, addig Új-Zéland volt a Brit Korona zártosztálya. Ugyanis ide Kiwiföldre az első lelkes vállalkozók mellett rengeteg mentális beteget küldtek Bözsiföldjéről. No ez odáig fajult, hogy sajnálatos módon ma már mi vagyunk a fejlődő országok közül az elsők, ahol a legtöbb fiatalkori öngyilkosság történik. (15-19 éves korosztály)
(a fotón Jasmine and Jane látható Gisborne-ból, körülöttük 606 pár cipő, ami a tavalyi évben júniusig elhunyt öngyilkosok számát hivatott szimbolizálni, ezzel is próbálták felhívni a lakosság figyelmét az ügy súlyosságára)
Füvezés
Itt mindenki füvezik, de egy kivétel mindig akad. A mesélő, aki arról beszél, hogy ő aztán soha, de még ünnepnapkon és Waitangi Day-en sem. Hát, ez is egy ilyen kiwi szokás, mosolygunk, meg rendesnek állítjuk be magunkat, cukiskodunk, közben meg egyikünknek sem zöldebb a lelke, mint a szomszéd kertje. Kivéve aki termeszti is. Az alapanyag nagy része valahol ott lapul a Bay of Plenty/East Cape dombvidékes erdeiben, érdemes arra kocsikázni, az ebből élő helyi fazonok rémisztőek, de nyilván csak komolyan veszik a munkájukat és sűrűn tesztelik a piacra dobott áru minőségét. Nem beszélve a dizájner drogokról, ami szintén elég populáris errefelé. Nem megyek bele részletekbe, mivel nem vagyok szakavatott a témában, itt megtaláljátok az erre vonatkozó információkat:
Alkoholizmus és kocsmák
Azt vajon tudtátok-e, hogy a csendes-óceáni szigetvilág legnagyobb kuplerája(i) üzemelt itt Új-Zélandon? Megérte erre hajókázni és beugrani egy-egy kocsmába, bordélyházba, híresen jó termékeket dobtak itt a piacra. Túl sok információt nem találtam a szaftos részletekről, de az NZPC (New Zealand Prostitutes Collective) oldalán megtaláltok minden részletet, ha el akartok merülni a témában.
Új-Zélandon a leggyakoribb szenvedélybetegség az alkoholizmus, rengetegen szenvednek tőle, a kormány pedig egyre szigorúbb szankciókkal próbálja megfékezni, de egyenlőre nem sok sikerrel. A pia drága, mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ha egy átmulatott éjszakának nézünk elébe. Ezért is népszerű errefelé a helyi italboltokban akciósan megvásárolt sörök szürcsölése a szomszéd teraszán hétvégente. Az általam vásárolt italok közül a Corona sör (otthon asszem Coronita) 25.99be kerül (egy 12-es doboz), a literes Jagermeister pedig köbö 54.99 új-zélandi dollárocska. (most nagyjából 188 Ft 1 NZD)
A legrosszabb szeretők a világon a kiwi férfiak…. hahaha
Holtodiglan? Na az itt tuti nem. Válások sora, vadházasságok és minden, csak nem élvezetes hálószobai programok. Kicsit nehéz erről őszintén írnom, mert sajnos vagy épp szerencsére nincs tapasztalatom helyi csókákkal, de egy hétig téma volt tavaly októberben, amikor a Daily Mail előjött egy cikkel, ahol sorrendbe szedték országonként a legjobb női és férfi szeretőket. Hát, most mondanám, hogy mi európaiak megmutatjuk majd ezeknek a krapekoknak, hogy mi zörög a harasztban… vagy nem, mert baromira nem vágyunk rossz élményekre, de reméljük majd pikápolnak tőlünk valamit. Szegény kiwi csajok….. lol
(skála magyarázat: NZ férfiak a skálán 4-esek, ami azt jelenti: bad…. no comment a továbbiakban lol)
Maorik
Szeret, nem szeret…. valahogy így vagyunk mi az őslakosokkal. De kattintsatok ide, ahol már részletesen írtam a témáról. Megéri végigolvasni.
Minden nemzetnek megvan a sötét oldala, amik időről időre napirendre kerülnek. Vannak még érdekességek errefelé, de nem akarom elvenni senkinek a kedvét csodás országunktól, tessék csak idelátogatni és megtapasztalni mindent a saját szemszögetekből. Tényleg gyertek, mert Új-Zéland valóban megér egy misét, pláne ha kocsmahívők vagytok.
Comments